A kezdet

Sziasztok!

Mint minden kezdet ez is nehéz. Elég sok mindenről tudnék írni, és abba a hibába estem, nem tudom mivel kezdjem :S.
Elég sok téma foglalkoztat, így idő kell mire kitalálom melyiket osszam meg veletek. Persze szépen lassan igyekezni fogok mindegyiket.....

Kezdetnek legyen egy idézet a szerelemről, amit igaznak tartok. Mielőtt megkérdeznétek hogy én írtam-e??? Nem, böngészés közben találtam, szerzője sajnos számomra ismeretlen.

Tudod, mi a szerelem?

Az, amikor csendesen csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád.. Mikor biztonságban érzed magad és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol.. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed .. Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még Te sem tudtál azelőtt magadról .. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, - gyűrötten, - kócosan, - fáradt arccal, - mégis úgy érzed, Te vagy a legboldogabb.És az is a szerelem, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, vagy meghallod őt .. És a szíved a torkodba dobog, mikor hozzád ér .. Amikor hirtelen mozdulattal magadhoz rántod, hogy érezd, hogy magadhoz láncold .. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod.. És amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a szomorúságtól .. Amikor a lelked olyan darabokban van, hogy évek kellenek hozzá, hogy össze tudd magad szedni .. Amikor nem tudsz másra gondolni, csak ő jár a fejedben, és hiába bánt, nem tudsz haragudni rá .. Mégis legszívesebben megölnéd.. Amikor olyat is megtennél, amit eddig el sem tudtál volna képzelni .. Megalázkodsz, könyörögsz, sírsz ..
MERT SZERETED!!!